Egyre növelem a megtett méterek számát, sokszor már nem is figyelek a járásra. Átlagban napi 2-3 kilométert már biztos, hogy sétálok, a múltkor már egész lazán hazajöttem több utcát.
Pénteken elmentem szórakozni is, sőt táncoltam 10-15 percet és jó volt, nem éreztem fájdalmat. Persze folyamatos rendkívüli kontroll alatt tartom magam. Azért nem állítom, hogy el tudok feledkezni akár egy percre is a lábamról, mert mindig érzem és az esetek jelentős részében fáj is. Gyakorlatilag megszoktam, hogy állandóan fáj egy kicsit. Reggel fáj, este meleg és fáj, napközben ha sokat megyek fáj, ha sokat ülök fáj. Torna után szokott lenni egy kis időszak, amikor nem fáj egyáltalán.
Ma már 40 percet bicikliztem összesen, 3 menetben, és persze a torna sem maradhatott el, bár nem volt jelentős. Lehet, hogy holnap elveszítem a gyógytornászom (már kórházban van), úgy néz ki, hogy egy pici újszülött kisajátítja a teljes figyelmét.
Pénteken felhívtam a rendőrséget érdeklődni, hogy áll az ügy, megtudtam, hogy meghallgatták a gyanúsítottat is végre, most jön az orvosszakértői vélemény utána pedig megnézhetjük az iratokat és aztán lezárják a nyomozást. Ezután átadható lesz az ügyészi hivatalnak, majd jön a közvetítői eljárás.
