"Mániás hipochonder volna a professzor? A doktornak nem egy fárasztó, önsajnálatba merült hipochonderrel volt már dolga, aki folyton a belei működéséről értekezett. Csakhogy az ilyen pácienseknek "Weltanschauung-szűkületük" szokott lenni, korlátolt világlátásuk. És milyen gyötrelmesen unalmasak tudnak lenni! Nincs más gondolatuk, csak a test, semmit sem értékelnek, aminek nincs köze az egészséghez."
(Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt)
Fenti sorokat olvasva jutottam arra az elhatározásra, hogy lezárom a balesetemet taglaló gondolatokat és új fejezetet indítok ezen blog keretein belül. Tény, hogy életem egyik legmeghatározóbb eseménye volt a január 23-i autóbalesetem, de túl vagyok rajta. Azt nem tudom, hogy elmúlik-e majd egyszer minden hatása, de most felhagyok a folytonos elemezgetéssel. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem fogom megemlíteni, szóval nem akarom kerülni a témát, de nem ez a lesz a vezérszál.
A blogot átlényegítem egyfajta életmód/élmény beszámolóvá olyasmi témákról, amelyekről írogattam korábbi blogomban is (úgy tűnik soha nem fogok tudni leállni).
Persze az ilyesmi mások számára teljesen érdektelen, ez itt egyfajta öncélú agymenés, nem is posztolom sehová ezeket, hogy úgy mondjam ezzel én nem hajhászom a népszerűséget (persze minden mással igen).
Ezt a blogot egyébként is elsősorban magamnak és néhány hozzám közel álló embernek írom.
Ahol megállunk, itt tartunk (egy utolsó összefoglaló):
Szinte tökéletesen tudom használni ismét a térdemet, futottam már szigetkört, biciklizek, sportolok, járok, térdelni és guggolni még nem tudok rendesen, jövő kedden indulok a baleset óta először hosszabb repülőútra, attól még egy kicsit félek.
A rendőrségi ügy hamarosan lezárul, 2 nap múlva, hétfőn megyek átnézni az összes iratot, utána átadják az ügyészségnek és kezdődik hamarosan a közvetítői eljárás. Még nem tudom ennek pontosan mi a menete, hétfőn talán okosabb leszek. Természetesen ezen ügymenetekről be fogok számolni, mert szerintem mindenki számára tanulságos, hogy mennyi ideig tart és milyen szakaszokból áll és főleg milyen eredménnyel fog zárulni egy alapvetően egyértelmű autóbaleset utáni per.
Szóval akkor most következzék valami egészen más: az Élet.