Kelés reggel 7-kor, se kávé se más. Ubert hívok fél 8-kor, szakad az eső, megérkezik, Honvéd Kórház, 7:56-kor belépek, merre menjek, semmi nincs kiírva. Elnézést, a 06-os ambulancia melyik lesz, hát azt én honnan tudjam válaszolja a fehér köpenyes nő, majd mivel mosolygok rá (ööö nem biztos, hogy teljesen őszintén) hozzáteszi: milyen terület? Sebészet. Jaa, szerintem, húzzon sorszámot, az a legjobb. Regisztráció, "érintse meg a regisztráció feliratot" - ez tényleg hülyéknek van szánva, persze mert itt mindenki hülyének van nézve, miért is ne lenne hülye, semmi nincs kiírva, ezért lehet úgy beszélni az eltévedt betegekkel, mint a szellemi fogyatékosokkal. Erre lesz, ja mégis arra, pont elkapom a kövér, járni alig bíró főnénit, aki ordít torka szakadtából mindenkivel, akkor éppen valakire: "ez egy 4 évvel ezelőtti papír!!!" Ha éppen enyhíteni akarja, akkor hozzáteszi: drágám. Nénik, bácsik megalázkodva kullognak oda-vissza az időnként kinyíló ajtó és az ülőhelyük (ameddig van) között, bottal, rosszul járva, ki-ki mankóval, felkötött karral, iszonyatos vagy enyhébb fájdalmakkal vagy anélkül (mint például most én, hehe).
Jó napot, teljes kivizsgálás, adja ide a behívót, odaadom ügyetlenül az egyik paksamétámat. Közben ráordít egy akkor érkező bácsira: maga nem eszik-nem iszik! Vizet se? Azt se! Másik bácsi jön: üljön le, nagyon sokat kell várni, maga ehet! Feleselve leül: még jó, hogy hoztam ebédet! Főnéni maga elé gúnyosan: na, ebéd az pont nem kellett volna!
Pár perc múlva kipattan az ajtó a Főnéni bődül ismét: "BorosRegina, hol az ambulans lapja? Ezekkel a bírósági papírokkal nem tudok mit kezdeni!" Persze, hogy rossz dossziét adtam oda ott a rokkant és megöregedett kelet-európaiakkal teli folyosón, mindenki alacsony, kövér, torz arcú, rosszul jár, rosszul él, rosszul hal. Nem sokkal később hirtelen szólítanak, harmadik vagyok a sorban, várok-várok. Majd egész kedvesen behív a Főnéni: "jöjjön be, leveszem a vérét, nem szereti ha megszúrják, ugye?"
Nem tudom eldönteni, hogy kedves próbál-e lenni vagy fenyeget. Nem. Hát ki szereti. Túl vagyunk rajta, hordozható tartóban idehozott kávém (miért, ó miért.. soha nem szoktam kávét hordozni... de most mégis...) lassan, jól láthatóan elterül a teljes kávémennyiség a vizsgálóasztalon, amelyre nem várt kedvességgel megengedte a főnéni korábban, hogy elhelyezzem a kabátom, csakhogy itt a rettegés és fenyegetettség közepette azzal nem kalkuláltam, hogy majd az ott megadja magát. Ilyen mértékű szemtelenséget szerintem itt még nem láttak, de visszafojtva dühét szedi le a cserélhető papírt a vizsgálóasztalról, nehezen mozog, nem hiányzott ez neki, de esküszöm nem direkt volt. Vizelethez kapok poharat meg kémcsövet, kimegyek, visszamegyek, becsukták az ajtót, álldogálok a kezemben a pohárral, bemegyek, rám ordít: megmondtam, hogy öntse át a kémcsőbe! Nem hallottam, majd kicsit emberi öntudatra ébredve: elnézést, nem vagyok gyakorlott vizeletadásban. Fogja a fejét: feladom, hazamegyek. Szégyenkezve töltöm át, újra ordít: ne ott, akkor már a fém mosogatónál, tovább fogja a fejét.
"Elírták mindkét papírját, azt még átírom." Október 29. a műtét időpontja, ugye? Nem, 27. Jaj. Mindegy 26-án bejön EKG-ra reggel 8, aztan délután 3 az altatóorvos, NEM TUDOK mit csinálni! Jó, semmi gond, megoldom.
Tagoltan rágja a számba: felmegy a röntgenre, nem várja meg a leletet! Két röntgen lesz: mellkas és láb.
Felmegyek, 59-es ajtó lesz majd, de nincs szám kiírva sehol, de ki van! ott az 1-es és 2-es vizsgáló mellett, ja tényleg. Levetkőzik felül, mellkas röntgen, tegye csípőre a kezét, mondom csípőre! Ja, elnézést. Most oldalt, nagy levegő, kifújhatja. Átmegy az 53-asba, mármint felöltözik és úgy átmegy az 53-asba. (Jó, nem terveztem félmeztelenül átmenni a folyosón, de bevallom amilyen hangon itt beszélnek velem simán lehet, hogy átmennék mégis meztelenül a folyosón.) Már hívnak is, felfekszik, tegye szabaddá a lábát, elmozdította! Én nem, de igen. Jó mindegy, forduljon a bal oldalára, hosszú fém van benne? Nem, csak eddig. Próbálom bagatellizálni. Jó, kész, mehet. Itt már nem mondja, hogy nem kell megvárni a leletet, de én okos vagyok, megjegyeztem. Persze lehet, hogy rosszul.
Viszlát jövő hétfőn EKG reggel 8-kor, másnap pedig befekvés vagyis vágóhíd előtti sorakozó. Aztán majd gondolom meglátom mikor műtenek, biztos úgyis észreveszem.
